HTML

Vácz Jenő SJ atya szellemi öröksége

Vácz Jenő SJ atya (1914-2003) a püspökszentlászlói Életrendezés Házának volt vezetője. Még a rendszerváltozás előtt, a nyolcvanas években, Németh János atya nyomán kezdett lelkigyakorlatokat adni. Fiatalok és idősebbek sokasága meríthetett erőt, megújulást a közelében. Hálát adunk érte a Teremtőnek, és igyekszünk szellemi örökségét méltóképpen őrizni.
További információk
ÉLETRENDEZÉS HÁZA
Levél a szerkesztőnek

Fotók

Címkék

ábrahám (15) ácház (1) ádám és éva (1) adás (1) adjátok meg istennek ami istené (1) adni (2) adó szeretet (2) advent (4) advent1 (3) advent2 (3) advent3 (2) advent4 (3) ajándék (3) ajándékozva isten (1) akarat (3) akarat képessége (1) alázat (1) áldás (2) áldozat (5) alkossunk embert (1) alku (1) alku istennel (1) annás (2) antióchia (1) anyagi világ (1) apostolok cselekedetei (1) aprópénzre vált (1) aquinói szent tamás (1) arcul ütés (1) arisztotelész (1) ártatlan (1) árulás barlangja (1) assisi szent ferenc (2) átadottság (1) átalakulás (1) atya (1) atyaság (1) auguste comte (1) autogén tréning (1) ávó (1) a év (55) bálvány (1) bárány (2) bárányember (1) bárka (2) bartimeus (1) befogadás (1) béke (3) békepapság (1) békétlenség (1) béke világnapja (1) belső élet (1) beszélgetés (1) betegség (2) betlehem (1) bevált (1) birtoklás ösztöne (1) bizonytalanság (1) biztatás (1) bölcsek (1) bölcsesség (1) boldogság (4) bor (1) búcsú (1) bűn (4) bűnbánat (1) bűnös (1) bűnösök (1) büntetés (1) b év (55) cölibátus (1) cornelius (1) család (2) családhoz tartozás (1) csend (2) c (1) c év (42) dante (1) december 25 (1) dénár (1) deutero izajás (1) de jó hogy vagy (1) diktatúra (1) divina comedia (1) döntés (1) efezusi levél (1) egészséges (1) egyedül (1) egyház (5) egyházkép (1) egyiptom (2) egység (2) egység és sokaság (1) egyszerűség (1) együttlét (1) egzegéta (1) egzegézis (1) életrendezés (1) elhívás (1) ellenkezés (1) elmélkedés (13) élő víz (1) első a parancsok közül (1) emancipáció (1) emberáldozat (1) emberi méltóság (1) emberi sors (1) emberi természet (2) emberré formálódás (1) emmánuel (1) emmauszi tanítványok (1) engedelmesség (1) enyém (1) epifánia (1) érdemszerzés (1) eredetlenül isten (1) erő (1) érvényesülési ösztön (2) érzéketlenség (1) érzélkenység (1) erzsébet (1) esszénusok (1) eucharisztia (5) év (1) evangélium (2) evangélium hirdetése (1) evangelium nunciandi (1) évközi (42) évközi12 (1) évközi13 (1) évközi14 (2) évközi15 (1) évközi16 (1) évközi17 (2) évközi18 (2) évközi19 (2) évközi2 (2) évközi20 (2) évközi21 (2) évközi22 (2) évközi23 (1) évközi24 (1) évközi25 (1) évközi26 (1) évközi27 (1) évközi28 (1) évközi3 (2) évközi30 (2) évközi31 (1) évközi32 (2) évközi33 (2) évközi4 (2) évközi5 (2) exámen (2) exodus (1) fajfenntartási ösztön (1) fajfenntartó ösztön (1) farizeus (1) fegyverkezés (1) felebarát (2) félelem (4) felelősség (2) felelős én (1) felismerés (3) felszabadítás teológiája (1) feltámadás (3) fény (1) fény gyermekei (1) fogyatékos (1) fölbonthatatlanság (1) földi javaktól függetlenség (1) földi kenyér (1) fölkent (1) fölszólít (1) fönség (1) főparancs (2) forrás (3) függetlenség (1) fülöp (1) gazdagság (1) gazdálkodik (1) getszemáni kert (3) gomorra (2) gond (1) gyakorlat (2) gyakorlatok (2) gyermek (1) gyermekség (1) gyöngeségek (2) győzelem (1) hálaadás (1) halál (2) halfogás (1) hallgatás imája (1) halottak napja (2) halotti lepel (1) hamis tanú (1) harc (3) harcot fölvevő szeretet (1) harcra készség (1) harmadrend (1) hatalom (3) házasok (3) házasság (3) házszentelés (1) hegyre épült város (1) henri boulad (1) heródes (1) hit (6) hit ideje (1) hit megalapozása (1) hivatás (1) hódolat (1) humanae vitae (1) húsvét (19) húsvét2 (2) húsvét3 (2) húsvét4 (3) húsvét5 (2) húsvét6 (2) húsvétvasárnap (3) i. jános pál pápa (1) idő (2) igazság (1) igazságszolgáltatás (1) ige (1) ígéret (1) ii. jános pál pápa (2) ii. vatikáni zsinat (1) illés (1) ima (9) imanyolcad (1) indifferencia (1) írástudók (1) irgalmasság (1) irgalmas szeretet (1) irgalom (4) istenfogalom (1) istenismeret (1) isteni búvárruha (1) istenkép (1) istenkeresés (1) isten akarata (4) isten báránya (3) isten felismerése (1) isten hívása (1) isten ígérete (4) isten képmása (1) isten közelsége (1) Isten munkája (1) isten országa (13) isten ruhatervező (1) isten szeretetre nevel (1) isten temploma (1) isten útja (1) isten velünk harcol (1) ítélet (1) izajás (2) izsák (3) jános apostol (1) jár (1) jelek (1) jelenlét (3) jeremiás (1) jerikó (2) jeruzsálem (3) jézus hármas küldetése (1) jézus krisztus szolgálata (1) jézus szenvedése (2) jób (1) josef pieper (1) jó és rossz (1) jó forrás (1) jó pásztor (2) júdás (1) jupiter (1) jutalom (1) kaifás (2) kamatoztat (1) kánai menyegző (1) kapcsolat (6) karácsony (5) karizmatikusok (1) kedron völgye (1) kegyelem (2) kenyér (1) kenyértörés (1) kenyér és bor (1) kényszerít (1) képesség (1) kereszt (2) keresztelés (1) keresztelő jános (5) keresztények egysége (1) keresztények viselkedése (1) keresztség (4) kerítőháló (1) két szín alatti áldozás (1) kezdet (2) kicsinyhitűek (1) kiengesztelődés (3) kincs (1) kincsek (1) kinek van igaza (1) kinyilatkoztatás (1) király (1) kirkegaard (1) kisded (1) kísértés (4) kísértés legyőzése (1) kísértő (1) kis akadály (1) kis egyház (1) kiüresíti önmagát (1) ki vagy (1) ki vagy te (1) kölcsönösség (1) koldus (1) közbenjárás (1) közbenjáró ima (1) közel (1) közlés (1) közlés vérkeringése (1) közösség (7) közösségalkotó szeretet (1) közreműködés (1) krisztocentrikus (1) krisztusba öltözni (1) krisztuskirályság (1) krisztus király (2) krisztus király vasárnapja (1) külső élet (1) küzdelem (1) lakoma (1) látás (2) látás ideje (1) látomás (1) látta és hitt (1) leborulás (1) lefegyverkezés (1) legyetek szentek (1) lélek (1) lelkigyakorlat (25) lelki szegénység (1) lemondás (1) leprások (1) lét (2) liturgia (1) lót (1) loyolai szent ignác (1) luther (1) magány (1) magasztalás (1) magvetés (1) manna (1) mária (6) mária és márta (1) marriage encounter (1) már igen még nem (1) meditáció (2) megbocsátás (3) megbocsátó szeretet (1) megdicsőülés (1) megerősítés (1) megfordul (1) meghalás (1) meghívás (1) megigazulás (4) megkeresztel (1) megnyilvánul (1) megrekedtség (1) megszállott (1) megtérés (12) megtisztulás (1) megújulás (12) megváltó szeretet (2) menyasszony (3) meó (1) mérték (1) messiás (1) metamorfózis (1) miatyánk (1) mindenszentek (2) mindent odaadni (1) mindszenty (1) misszionárius (1) missziós vasárnap (1) mozdulatlan mozgató (1) mózes (2) mozgósítás (1) munka (1) nagyböjt (10) nagyböjt1 (2) nagyböjt2 (2) nagyböjt3 (3) nagyböjt4 (3) nagyboldogasszony (2) nagycsütörtök (1) nagypéntek (1) nagyszombat (1) nappal és éjszaka (1) napsugár (1) názáret (1) nem jó egyedül (1) noé (2) növekedés (1) nyáj (1) nyolc boldogság (1) nyomorúság (1) odaadottság (1) okos és balga szüzek (1) olaj (1) oltáriszentség (5) öltözet (1) öltözködés (1) olvasmány (1) önmagunk fölé emelkedni (1) örök élet (1) örök ige (1) örök szövetség (1) öröm (1) összeesküvés (1) összefüggések (1) ösztön (1) ösztönök (1) özvegy (1) özvegyasszony (1) pacem in terris (1) panasz imája (1) pantha rei (1) pap (1) paradicsom (2) parancs (1) pásztor (4) pásztorok (1) pásztorok miséje (2) pázmány péter (1) pénzváltó (1) per (1) péter apostol (1) platón (1) pneuma (2) prédikáció (124) próbatétel (2) próféta (3) pünkösd (3) pünkösdi szeretet (1) puszta (2) pusztaság (1) rabszolga (1) rabszolgaság (1) rászed (1) rászedett élet (1) redemptor homini (1) rejtély (1) remény (2) rendező én (1) részvétel (1) ruha (2) salom (1) sára (1) saul (1) semmi (1) simon (1) sírhely (1) sivatag (2) (1) sokaság (1) sötétség (1) sötétség világosság (2) szabad (1) szabadság (3) szabadulás (1) szabad akarat (1) szaddam huszein (1) szaddúceusok (1) szamaritánus (2) számba vétel (1) számonkérés (1) számon kér (1) szaturnusz (1) szegénység (1) szellő (1) szélzúgás (1) személyes isten (1) szemlélődés (4) szent (1) szentáldozás (1) szentháromság (3) szentháromság vasárnap (1) szentírás (2) szentlélek (7) szentlélek adományai (1) szentmise (3) szentség (1) szentségek (1) szent család (3) szent ignác (5) szent istván (5) szent jános (1) szent józsef (1) szent pál (9) szent péter (5) szenvedés (2) szenvedő szolga (1) szeplőtelen fogantatás (2) szeretet (9) szeretet jelei (1) szerzetesi élet (1) szerzetesrend (1) szív (1) szíven talál (1) szodoma (2) szodoma és gomorra (1) szolga (1) szolgálat (3) szolidaritás (1) szőlő (2) szomjúság (1) szomorúság (3) szövetség (4) szövetségkötés (1) szövetségkötő áldozat (2) születés (3) születve isten (1) szűz (1) szűzanya (2) szűz mária (4) tagadás (1) találkozás (5) talentum (1) tanúságtétel (1) tapasztalat (1) táplálkozás (1) táplálkozási ösztön (1) táplálkozás ösztöne (1) társas ösztön (2) tehetetlen (1) teilhard de chardin (1) tekintély (2) tékozló fiú (2) teljesség (1) templom (1) templomépítés (1) teremtés (2) teremtés könyve (1) teremtő szeretet (3) teréz anya (1) térjetek meg (1) termés (1) terv (1) tétlen (1) tettek és szavak (1) tettre váltott szeretet (1) tevékenységi ösztön (1) tevékenység ösztöne (1) tisztaság (2) tisztaszeretet ember (1) tisztátalan (1) tiszta szeretet (1) törekvő én (1) törvény (3) törvényadás (1) totus tuus (1) tudás (1) tudomány (1) türelem (1) tűz (3) üdvösség (3) üdvözítő (1) újév (3) újjászületés (3) új élet (1) új szövetség (1) üldöző (1) undor (1) unio hipostatica (2) úrnapja (3) urunk megkeresztelkedése (1) urunk mennybemenetele (1) út (1) utolsó ítélet (1) utolsó vacsora (1) vád (1) vagyon (1) vagyonosodás (1) vágyó szeretet (2) vak koldus (1) valami (1) választott nép (1) vallomás (1) várakozás (1) vasárnap (105) védekezési ösztön (1) végső rendező elv (1) vegyétek üldözőbe a szeretetet (1) vele (1) veletek (1) velünk (1) versengés (1) vértanú (2) vértanúk (1) vetélkedés (1) vi. pál pápa (4) vigasztalás (1) vigasztaló (1) vihar (3) világ (2) világosság (2) világszolidaritás (1) világ világossága (1) virágvasárnap (2) viszony (3) viszonzás (1) vita a szeretetről (1) víz (1) vízkereszt (3) vőlegény (3) vonzóerő (1) xxiii. jános pápa (1) zakeus (1) zarándok (1) zarándoklat (1) zavartalanság (1) zelóták (1) zrínyi (1) zsinat (1) Címkefelhő

B év, évközi hetedik vasárnap, prédikáció

2012.02.18. 15:00 :: vaczjenosjadmin

Február 19., évközi hetedik vasárnap, prédikáció (B egyházi év) (1982?)

Kedves Testvérek!

A köznapi vasárnapok sorában, főleg az utóbbi vasárnapokban, a múlt vasárnap is, mikor a leprást láttuk az Úr Jézussal szemben, tulajdonképpen mindig – és ez végig az egész evangéliumban így van –, mindig mi, emberek állunk az Úr Jézus előtt. A legkülönbözőbb változatban.

És az evangéliumok, vagyis Isten kinyilatkoztatása, Isten Szentlelke bennünket, embereket bizony úgy lát, mint akik szegények, mint akik leprások. A múlt vasárnap láttuk, hogy ez a bűnünk, az emberiség bűnének a képe, amely kitaszít az emberek közül, elválaszt Istentől és önmagunk előtt is iszonyatossá tesz bennünket. Aztán mint vakok állunk az Úr Jézus előtt, sötétség van a szemünkön… Vagy süketek az Isten felé…

És most, a mai vasárnap úgy állunk szemben az Úr Jézussal, vagyis az emberré lett Istennel, mint tehetetlenek – és megint csak a bűneink miatt. Mert az emberi közvélemény sok mindent fölhoz, hogy mik a jelen állapotoknak az okai az emberiség életében. Mindent nagyon jól kiokoskodunk: el vagyunk még maradva, a termelés nem áll elegendő fokon, még nem fedezték föl az orvosok vagy a tudomány, még nem tartunk ott, hogy…

De nemigen említik meg, hogy az összes emberi bajok gyökerében a bűn áll. Az evangélium pedig következetesen így mutat be bennünket: eredeti, döbbenetes betegségben szenvedünk. Figyeljük meg, mikor az Úr Jézus meggyógyítja az eléje hozott tehetetlen embert, éppen azt akarja kiemelni: nem az az igazi baj, hogy az inak szakadtak – mint mondták akkor –, az idegzet tönkrement. Hanem: „Bízzál, fiacskám!” – mondja neki biztatóan. „A bűneid meg vannak bocsátva.”

Ezzel élesen kimondja az evangélium minden ember összes bajainak az igazi okát. Az egész Szentírás nagyon nagy hangsúlyt tesz erre. Már a Teremtés könyvének elején is: igazi bajaink mindig a bűneinkben vannak. Legyen az a leghaladóbb emberi rendszer is. Ha bűnös emberek csinálják, akkor a szabadság jelszava alatt rabszolgaság és kegyetlenkedés lesz abból a nagyszerű rendszerből.

Viszont, ha mi emberek így állunk az Úr Jézus előtt, akkor Velünk szemben az Úr Jézus úgy áll, mint mindennek az ellentéte. Mintha az evangéliumban ezek a bűneinkből eredő emberi nyomorúságok mind arra volnának jók, hogy a mi Megváltónkat, a mi Istenünket a maga igazi titokzatos, csodálatos, végtelen jó valóságában megmutassák előttünk: „Íme Isten, Maga Isten Báránya, Aki elveszi rólunk a bűnt, a világ bűnét!”

Végtelen titokzatos az Isten. Úgy tűnik föl, mintha azért kalkulálta volna bele az egész világtörténelembe, az emberrel való bajlódásába a bűnt, mert másképp nem tudta volna megmutatni az Ő isteni legmagát, a szívét. Hogy Ő ilyen végtelenül irgalmas. Hogyan mutathatná meg, ha nem állna vele szemben az emberi bajoknak ez a végtelensége, a bűnöknek ez a titokzatos mínusza, mínusz végtelenje?

Ez az, ami ma az evangéliumban kidomborodik. Ez az isteni hatalom az Úr Jézusban a bűnök megbocsátására a földön, amiért mindnyájan Isten Bárányát kell hogy valami egészen személyes szeretettel szeressük, mert mindnyájunkkal szemben ilyen.

Még egy valamire szabadjon fölhívnom a kedves testvérek figyelmét!

Most nagyon világosan, nagyon határozottan ott van az evangéliumban az Úr Jézus és a tehetetlen béna, bűnös ember között négy férfi. S úgy látszik – a mostani szentírás-magyarázók legalábbis erre utalnak –, hogy ez a négy férfi az a két testvérpár, akit az evangélista az elején említ, hogy Jézus meghívta őket. Péter és András, Jakab és János.

De nemcsak személyesen ők négyen, hanem mindazok, akik az Úr Jézus szolgálatába szegődtek és tanítványai lettek. Mert a bűnös ember maga tehetetlen, de Isten gondoskodott a földön olyan közösségről, akik a maguk gyöngesége mellett, amit nekik megbocsát az Isten Báránya, most hálából vállalkoznak arra, hogy vállukra vegyék a tehetetlen embertestvéreket, akik arra se képesek, hogy Jézus elé menjenek.

Most Afrikában óriási dolgok történnek a hit szempontjából. Ezt is emeli ki a Szentatya látogatása. Itt látjuk, történelmi távlatban megvilágítva, hogy ezek a tehetetlen embert vállukra venni képes férfiak ott a misszióban elérték, hogy ez a földrész most Jézushoz megy. És ezerszámra állnak be katekumeneknek, hittanulóknak, és kérik a keresztséget, hogy „Jézus, Dávid fia! Könyörülj rajtunk!” „Ha akarod, megtisztíthatsz minket!” Így akarja Jézus, hogy megtisztuljanak. Hogy közülünk is választ segítőket.

És azt hiszem, az a legszebb, ha magunkkal visszük ebből a vasárnapból, hogy a következő héten álljanak előttünk azok az embertestvéreink, akik valamiképpen már tehetetlenné váltak. Akik nem képesek maguktól Jézus elé járulni. Ezeket segítsük ezen a héten különösen is! Az imánkkal. Legyenek, akik vállukra emelik őket, és Jézus elé viszik. Akkor tesszük teljessé az evangéliumban ábrázolt képet, amely különben hiányos lenne.

Függelék – a szentmise olvasmányai

Iz 43,18–19.21–22.24b–25
Most már ne arra gondoljatok, ami régen történt, és ne a múlt dolgokra figyeljetek.
Nézzétek: én valami újat viszek végbe, már éppen készülőben van; nem látjátok? Valóban, utat csinálok a pusztában, és ösvényt a járatlan földön.
A nép, amelyet magamnak alkottam, hirdetni fogja dicsőségemet.
Nem hívtál segítségül, Jákob, és nem törődtél velem, Izrael!
Csak bűneiddel terheltél, és gonoszságaiddal fárasztottál.
Én magam vagyok az, aki ezeket mind eltörlöm, és bűneidre nem emlékezem többé.

2Kor 1,18–22
Isten a tanúnk, hogy szavainkban, amelyeket hozzátok intéztünk, nem mindegy az igen és a nem.
Az Isten Fia, Jézus Krisztus ugyanis, akit mi – én, Szilvánusz és Timóteus – köztetek hirdettünk, nem volt Igen is meg Nem is, hanem az Igen valósult meg benne.
Isten valamennyi ígérete Igenné vált benne. Ezért hangzik föl általa ajkunkon az Amen Isten dicsőségére.
Isten az, aki minket veletek együtt megerősít és fölken Krisztusban.
Pecsétjével megjelölt minket, és foglalóul a szívünkbe árasztotta a Lelket.

Mk 2,1–12
Néhány nap múlva visszatért Kafarnaumba. Mihelyt elterjedt a híre, hogy a házban van,
annyian összejöttek, hogy még az ajtó előtti téren sem fértek el. Hirdette nekik az igét.
Közben hoztak egy bénát, négyen cipelték.
Mivel a tömegből nem tudták eléje vinni, kibontották fölötte a tetőt, és a nyíláson át engedték le a hordágyat, amelyen a béna feküdt.
Hitüket látva, Jézus így szólt a bénához: „Fiam, bűneid bocsánatot nyertek.”
Néhány írástudó is ült ott. Ezek ilyen gondolatokat forgattak magukban:
„Hogy beszélhet ez így? Káromkodik. Ki bocsáthatja meg a bűnt más, mint az Isten?”
Jézus lelkében belelátott gondolataikba. „Miért gondoltok ilyeneket magatokban? – kérdezte. –
Mi könnyebb? Azt mondani a bénának: Bűneid bocsánatot nyertek – vagy azt mondani: Kelj föl, fogd az ágyadat és menj?
Tudjátok hát meg, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására!” Ezzel odafordult a bénához:
„Mondom neked, kelj fel, fogd az ágyadat és menj haza!”
Az felkelt, fogta a hordágyat és mindenki szeme láttára elment. Mindnyájan ámultak, dicsőítették az Istent, s mondták: „Ilyet még nem láttunk soha.”

Szólj hozzá!

Címkék: betegség vasárnap prédikáció bűn tehetetlen leprások évközi b év

A bejegyzés trackback címe:

https://vaczjenosj.blog.hu/api/trackback/id/tr414077264

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.