HTML

Vácz Jenő SJ atya szellemi öröksége

Vácz Jenő SJ atya (1914-2003) a püspökszentlászlói Életrendezés Házának volt vezetője. Még a rendszerváltozás előtt, a nyolcvanas években, Németh János atya nyomán kezdett lelkigyakorlatokat adni. Fiatalok és idősebbek sokasága meríthetett erőt, megújulást a közelében. Hálát adunk érte a Teremtőnek, és igyekszünk szellemi örökségét méltóképpen őrizni.
További információk
ÉLETRENDEZÉS HÁZA
Levél a szerkesztőnek

Fotók

Címkék

ábrahám (15) ácház (1) ádám és éva (1) adás (1) adjátok meg istennek ami istené (1) adni (2) adó szeretet (2) advent (4) advent1 (3) advent2 (3) advent3 (2) advent4 (3) ajándék (3) ajándékozva isten (1) akarat (3) akarat képessége (1) alázat (1) áldás (2) áldozat (5) alkossunk embert (1) alku (1) alku istennel (1) annás (2) antióchia (1) anyagi világ (1) apostolok cselekedetei (1) aprópénzre vált (1) aquinói szent tamás (1) arcul ütés (1) arisztotelész (1) ártatlan (1) árulás barlangja (1) assisi szent ferenc (2) átadottság (1) átalakulás (1) atya (1) atyaság (1) auguste comte (1) autogén tréning (1) ávó (1) a év (55) bálvány (1) bárány (2) bárányember (1) bárka (2) bartimeus (1) befogadás (1) béke (3) békepapság (1) békétlenség (1) béke világnapja (1) belső élet (1) beszélgetés (1) betegség (2) betlehem (1) bevált (1) birtoklás ösztöne (1) bizonytalanság (1) biztatás (1) bölcsek (1) bölcsesség (1) boldogság (4) bor (1) búcsú (1) bűn (4) bűnbánat (1) bűnös (1) bűnösök (1) büntetés (1) b év (55) cölibátus (1) cornelius (1) család (2) családhoz tartozás (1) csend (2) c (1) c év (42) dante (1) december 25 (1) dénár (1) deutero izajás (1) de jó hogy vagy (1) diktatúra (1) divina comedia (1) döntés (1) efezusi levél (1) egészséges (1) egyedül (1) egyház (5) egyházkép (1) egyiptom (2) egység (2) egység és sokaság (1) egyszerűség (1) együttlét (1) egzegéta (1) egzegézis (1) életrendezés (1) elhívás (1) ellenkezés (1) elmélkedés (13) élő víz (1) első a parancsok közül (1) emancipáció (1) emberáldozat (1) emberi méltóság (1) emberi sors (1) emberi természet (2) emberré formálódás (1) emmánuel (1) emmauszi tanítványok (1) engedelmesség (1) enyém (1) epifánia (1) érdemszerzés (1) eredetlenül isten (1) erő (1) érvényesülési ösztön (2) érzéketlenség (1) érzélkenység (1) erzsébet (1) esszénusok (1) eucharisztia (5) év (1) evangélium (2) evangélium hirdetése (1) evangelium nunciandi (1) évközi (42) évközi12 (1) évközi13 (1) évközi14 (2) évközi15 (1) évközi16 (1) évközi17 (2) évközi18 (2) évközi19 (2) évközi2 (2) évközi20 (2) évközi21 (2) évközi22 (2) évközi23 (1) évközi24 (1) évközi25 (1) évközi26 (1) évközi27 (1) évközi28 (1) évközi3 (2) évközi30 (2) évközi31 (1) évközi32 (2) évközi33 (2) évközi4 (2) évközi5 (2) exámen (2) exodus (1) fajfenntartási ösztön (1) fajfenntartó ösztön (1) farizeus (1) fegyverkezés (1) felebarát (2) félelem (4) felelősség (2) felelős én (1) felismerés (3) felszabadítás teológiája (1) feltámadás (3) fény (1) fény gyermekei (1) fogyatékos (1) fölbonthatatlanság (1) földi javaktól függetlenség (1) földi kenyér (1) fölkent (1) fölszólít (1) fönség (1) főparancs (2) forrás (3) függetlenség (1) fülöp (1) gazdagság (1) gazdálkodik (1) getszemáni kert (3) gomorra (2) gond (1) gyakorlat (2) gyakorlatok (2) gyermek (1) gyermekség (1) gyöngeségek (2) győzelem (1) hálaadás (1) halál (2) halfogás (1) hallgatás imája (1) halottak napja (2) halotti lepel (1) hamis tanú (1) harc (3) harcot fölvevő szeretet (1) harcra készség (1) harmadrend (1) hatalom (3) házasok (3) házasság (3) házszentelés (1) hegyre épült város (1) henri boulad (1) heródes (1) hit (6) hit ideje (1) hit megalapozása (1) hivatás (1) hódolat (1) humanae vitae (1) húsvét (19) húsvét2 (2) húsvét3 (2) húsvét4 (3) húsvét5 (2) húsvét6 (2) húsvétvasárnap (3) i. jános pál pápa (1) idő (2) igazság (1) igazságszolgáltatás (1) ige (1) ígéret (1) ii. jános pál pápa (2) ii. vatikáni zsinat (1) illés (1) ima (9) imanyolcad (1) indifferencia (1) írástudók (1) irgalmasság (1) irgalmas szeretet (1) irgalom (4) istenfogalom (1) istenismeret (1) isteni búvárruha (1) istenkép (1) istenkeresés (1) isten akarata (4) isten báránya (3) isten felismerése (1) isten hívása (1) isten ígérete (4) isten képmása (1) isten közelsége (1) Isten munkája (1) isten országa (13) isten ruhatervező (1) isten szeretetre nevel (1) isten temploma (1) isten útja (1) isten velünk harcol (1) ítélet (1) izajás (2) izsák (3) jános apostol (1) jár (1) jelek (1) jelenlét (3) jeremiás (1) jerikó (2) jeruzsálem (3) jézus hármas küldetése (1) jézus krisztus szolgálata (1) jézus szenvedése (2) jób (1) josef pieper (1) jó és rossz (1) jó forrás (1) jó pásztor (2) júdás (1) jupiter (1) jutalom (1) kaifás (2) kamatoztat (1) kánai menyegző (1) kapcsolat (6) karácsony (5) karizmatikusok (1) kedron völgye (1) kegyelem (2) kenyér (1) kenyértörés (1) kenyér és bor (1) kényszerít (1) képesség (1) kereszt (2) keresztelés (1) keresztelő jános (5) keresztények egysége (1) keresztények viselkedése (1) keresztség (4) kerítőháló (1) két szín alatti áldozás (1) kezdet (2) kicsinyhitűek (1) kiengesztelődés (3) kincs (1) kincsek (1) kinek van igaza (1) kinyilatkoztatás (1) király (1) kirkegaard (1) kisded (1) kísértés (4) kísértés legyőzése (1) kísértő (1) kis akadály (1) kis egyház (1) kiüresíti önmagát (1) ki vagy (1) ki vagy te (1) kölcsönösség (1) koldus (1) közbenjárás (1) közbenjáró ima (1) közel (1) közlés (1) közlés vérkeringése (1) közösség (7) közösségalkotó szeretet (1) közreműködés (1) krisztocentrikus (1) krisztusba öltözni (1) krisztuskirályság (1) krisztus király (2) krisztus király vasárnapja (1) külső élet (1) küzdelem (1) lakoma (1) látás (2) látás ideje (1) látomás (1) látta és hitt (1) leborulás (1) lefegyverkezés (1) legyetek szentek (1) lélek (1) lelkigyakorlat (25) lelki szegénység (1) lemondás (1) leprások (1) lét (2) liturgia (1) lót (1) loyolai szent ignác (1) luther (1) magány (1) magasztalás (1) magvetés (1) manna (1) mária (6) mária és márta (1) marriage encounter (1) már igen még nem (1) meditáció (2) megbocsátás (3) megbocsátó szeretet (1) megdicsőülés (1) megerősítés (1) megfordul (1) meghalás (1) meghívás (1) megigazulás (4) megkeresztel (1) megnyilvánul (1) megrekedtség (1) megszállott (1) megtérés (12) megtisztulás (1) megújulás (12) megváltó szeretet (2) menyasszony (3) meó (1) mérték (1) messiás (1) metamorfózis (1) miatyánk (1) mindenszentek (2) mindent odaadni (1) mindszenty (1) misszionárius (1) missziós vasárnap (1) mozdulatlan mozgató (1) mózes (2) mozgósítás (1) munka (1) nagyböjt (10) nagyböjt1 (2) nagyböjt2 (2) nagyböjt3 (3) nagyböjt4 (3) nagyboldogasszony (2) nagycsütörtök (1) nagypéntek (1) nagyszombat (1) nappal és éjszaka (1) napsugár (1) názáret (1) nem jó egyedül (1) noé (2) növekedés (1) nyáj (1) nyolc boldogság (1) nyomorúság (1) odaadottság (1) okos és balga szüzek (1) olaj (1) oltáriszentség (5) öltözet (1) öltözködés (1) olvasmány (1) önmagunk fölé emelkedni (1) örök élet (1) örök ige (1) örök szövetség (1) öröm (1) összeesküvés (1) összefüggések (1) ösztön (1) ösztönök (1) özvegy (1) özvegyasszony (1) pacem in terris (1) panasz imája (1) pantha rei (1) pap (1) paradicsom (2) parancs (1) pásztor (4) pásztorok (1) pásztorok miséje (2) pázmány péter (1) pénzváltó (1) per (1) péter apostol (1) platón (1) pneuma (2) prédikáció (124) próbatétel (2) próféta (3) pünkösd (3) pünkösdi szeretet (1) puszta (2) pusztaság (1) rabszolga (1) rabszolgaság (1) rászed (1) rászedett élet (1) redemptor homini (1) rejtély (1) remény (2) rendező én (1) részvétel (1) ruha (2) salom (1) sára (1) saul (1) semmi (1) simon (1) sírhely (1) sivatag (2) (1) sokaság (1) sötétség (1) sötétség világosság (2) szabad (1) szabadság (3) szabadulás (1) szabad akarat (1) szaddam huszein (1) szaddúceusok (1) szamaritánus (2) számba vétel (1) számonkérés (1) számon kér (1) szaturnusz (1) szegénység (1) szellő (1) szélzúgás (1) személyes isten (1) szemlélődés (4) szent (1) szentáldozás (1) szentháromság (3) szentháromság vasárnap (1) szentírás (2) szentlélek (7) szentlélek adományai (1) szentmise (3) szentség (1) szentségek (1) szent család (3) szent ignác (5) szent istván (5) szent jános (1) szent józsef (1) szent pál (9) szent péter (5) szenvedés (2) szenvedő szolga (1) szeplőtelen fogantatás (2) szeretet (9) szeretet jelei (1) szerzetesi élet (1) szerzetesrend (1) szív (1) szíven talál (1) szodoma (2) szodoma és gomorra (1) szolga (1) szolgálat (3) szolidaritás (1) szőlő (2) szomjúság (1) szomorúság (3) szövetség (4) szövetségkötés (1) szövetségkötő áldozat (2) születés (3) születve isten (1) szűz (1) szűzanya (2) szűz mária (4) tagadás (1) találkozás (5) talentum (1) tanúságtétel (1) tapasztalat (1) táplálkozás (1) táplálkozási ösztön (1) táplálkozás ösztöne (1) társas ösztön (2) tehetetlen (1) teilhard de chardin (1) tekintély (2) tékozló fiú (2) teljesség (1) templom (1) templomépítés (1) teremtés (2) teremtés könyve (1) teremtő szeretet (3) teréz anya (1) térjetek meg (1) termés (1) terv (1) tétlen (1) tettek és szavak (1) tettre váltott szeretet (1) tevékenységi ösztön (1) tevékenység ösztöne (1) tisztaság (2) tisztaszeretet ember (1) tisztátalan (1) tiszta szeretet (1) törekvő én (1) törvény (3) törvényadás (1) totus tuus (1) tudás (1) tudomány (1) türelem (1) tűz (3) üdvösség (3) üdvözítő (1) újév (3) újjászületés (3) új élet (1) új szövetség (1) üldöző (1) undor (1) unio hipostatica (2) úrnapja (3) urunk megkeresztelkedése (1) urunk mennybemenetele (1) út (1) utolsó ítélet (1) utolsó vacsora (1) vád (1) vagyon (1) vagyonosodás (1) vágyó szeretet (2) vak koldus (1) valami (1) választott nép (1) vallomás (1) várakozás (1) vasárnap (105) védekezési ösztön (1) végső rendező elv (1) vegyétek üldözőbe a szeretetet (1) vele (1) veletek (1) velünk (1) versengés (1) vértanú (2) vértanúk (1) vetélkedés (1) vi. pál pápa (4) vigasztalás (1) vigasztaló (1) vihar (3) világ (2) világosság (2) világszolidaritás (1) világ világossága (1) virágvasárnap (2) viszony (3) viszonzás (1) vita a szeretetről (1) víz (1) vízkereszt (3) vőlegény (3) vonzóerő (1) xxiii. jános pápa (1) zakeus (1) zarándok (1) zarándoklat (1) zavartalanság (1) zelóták (1) zrínyi (1) zsinat (1) Címkefelhő

C év, évközi tizenkilencedik vasárnap, prédikáció

2013.08.08. 15:00 :: vaczjenosjadmin

Augusztus 11., évközi tizenkilencedik vasárnap, prédikáció (C egyházi év) (1977)

Krisztusban kedves Testvérek!

A mai vasárnapon az írásokból kiviláglik, hogy milyen lelkülettel éljünk mi, keresztények. Minden nemzedék lelkületében van valami sajátos.

Aszerint a helyzet szerint, aszerint az időpont szerint, ahol az üdvösség megvalósulásában tartunk, más volt a lelkülete Ábrahámnak és a pátriárkáknak, akiknek esküdött az Úr, hogy teljesít egy ígéretet: az utód, az asszony ivadéka, akit az ősevangéliumban ígér, már tőlük fog származni. Nem érték meg ennek az ígéretnek a megvalósulását, de erre függesztett tekintettel éltek hitben és reményben. Számukra az üdvösséget ez a magatartás biztosította.

Aztán nagyon érdekes, amit a választott népről mond abban az időpontban, amikor a szabadulás éjszakája bekövetkezett: az Egyiptomból való kivonulás éjszakája nem érte váratlanul Atyáinkat, mert hittek. Fel voltak készülve valóban, de nem is volt nekik olyan túl nehéz, mert egyetlen éjszakára volt mondva az Úr Angyalának a jövetele. A szabadulás éjszakája.

Már nehezebb volt aztán a választott nép későbbi nemzedékeinek. Ott is bőven volt változat, hitetlenkedők, zúgolódók, ellustultak; olyanok, akik idegen istenek felé pártoltak, és kevesek, akik hűségesek maradtak, és a prófétákat megértették.

Aztán megint egészen egyedülálló volt az a nemzedék, amely megérhette az ígéret teljesülését, hogy jön az asszony ivadéka, jön a Megígért, a Szabadító. Megérhették azokat a nagyszerű napokat, mikor eljött a vőlegény megkérni a menyasszonyt, az egyházat, eljött és valóban ki is hirdette a kérést, hogy az Atya mint menyasszonyt akarja a vőlegénnyel házába fogadni az emberiséget. A választott népet éppúgy, mint a nemzeteket. De nemcsak kihirdette, hanem mivel a menyasszony nagyon sanyarú helyzetben volt, ki is fizette érte a váltságdíjat. Megvásárolta, megvette. És nagy volt ez a váltságdíj, életét adta érte. Olyan bizonyságot tett a szeretetéről a vőlegény, hogy abban kételkedni nem lehet. A vérében mosta meg a menyasszonyt. És elhalmozta szeretetének minden jelével. Gyógyítgatta, tanítgatta. Itt volt a vőlegény. Ez a nemzedék aztán megélte mindezt, megérte, hogy a vőlegény úgy szereti, hogy a keresztre megy érte.
Megérte ez a nemzedék, hogy a vőlegény aztán megmutatta Isten országát, hogy az Atya országában majd milyen lesz, és föltámadt. Hogy a szeretete erősebb, mint a halál.

S megérte ez a nemzedék, hogy a vőlegény menyasszonyi jegyajándékot adott neki, titokzatos jelet az Oltáriszentségben. Mondta, hogy elmegy, de visszajön, és addig itt marad ez a jel.

S megérte ez a nemzedék azt is, hogy elment a vőlegény. Itt maradt az egyház, most rajta a sor, hogy most ő mutassa meg a vőlegény szeretetét. Mindenki, aki az egyházhoz tartozik és meg van kérve. Ezért van ez az időszak, az első eljövetele és majd a visszajötte között.

Ebben az időszakban is az a különös helyzet állt elő, hogy bár elment, de mint a féltékeny vőlegény azért figyeli a menyasszonyt minden léptében. Százféleképpen itt maradt titokban, nemcsak az Oltáriszentségben, aki előtt ma imádva megbeszéljük ezeket a dolgokat, hanem itt maradt a szegényekben, hogy kipróbálja menyasszony, milyen lehet majd vele örökre együtt élni.

Irgalmas szívű? Van benne szeretet akkor is a vőlegénye iránt, amikor azt ki kell szolgálni a legutolsó dolgokban? Ha éhezik, akkor enni ad neki? Ha szomjazik, inni ad neki? Ruházza, betegségében ápolja? Idegenségben befogadja? Börtönben meglátogatja? Csak ilyen menyasszony élhet együtt örökre vele. Aki ezt megteszi, aki irgalmas, aki békességes szívű, az a boldog. A boldog menyasszony.

Itt van az elöljárókon keresztül, itt van a szavain keresztül: hosszú, nagy szerelmes levelet hagyott itt a Szentírásban, a szentségeken keresztül, sőt ha ketten, hárman együtt vagyunk a nevében, akkor is itt van köztünk. Figyeli, hogy hogy beszélgetünk egymással. Hogy viselkedünk egymás iránt? Hát még, ha mindnyájan összejövünk imádkozni s az igéjét olvasni!

És hogy figyelmeztet a vőlegény, hogy vigyázzatok! Ébren legyetek! Mert meglepetéssel jövök. Nem is sejtitek azt az órát. Nehogy éjszaka, ebben a sötét éjszakában engedjetek az álomnak, és elaludjatok mélyen! Legyen mécsesetek, legyen a mécseshez olaj. És akik elöljárók, azok nehogy hűtlenek legyenek és gondatlanok, hogy ne vigyázzanak a háznépükre! Engedjék azokat elmenni, akik éppen a legnagyobb szeretetre szorulnak, csak hogy küldjük el őket, hogy menjen a csudába, mi nem törődünk ilyen telhetetlenekkel, akik rászorulnának a mi szeretetünkre, elég bajunk van nekünk. Nem mutatjuk meg a szeretetünket a vendégek iránt és így tovább.

Figyelmeztet az Úr Jézus és példát ad, hogyan kell virrasztani ott a Getszemáni éjszakában, példát ad, hogy vért verejtékezve is virrasztani kell, hisz minden ezen múlik. Eljátsszuk a vőlegénynek a jöttét, mert a vőlegény nem akarja azt a kínos pillanatot, mikor majd megérkezik, és úgy találja az övét, a szeretettjét, a kiválasztottját, hogy az kínos pillanat lesz, hogy abban már kihűlt a szeretet, nem gondol rá, már alszik, már oda se figyel, már kiégett a szíve. Hisz ő szeret minket, azt akarja, hogy boldog pillanat legyen, mikor jön.

Mégis: a keresztény nemzedékek között minden korban voltak olyanok, akik elaludtak, voltak olyanok, akik megfeledkeztek a vőlegény kimondhatatlan szeretetéről. Hisz úgyis késik, soká jön még, elunták a várakozást. Olyanok is voltak, akik kezdtek garázdálkodni, a szolgatársaikat kínozták, szidták. Olyanok is voltak, akik el akarták volna kergetni szolgatársaikat akár a házból is... és így tovább.

De mindig voltak olyanok, akik jó cselekedetekkel várták az Urukat, égett bennük a szeretet iránta, mindig előttük volt, minden nap. Főleg hogy eljön mindig titokzatosan megölelni és megcsókolni az övéit a vőlegényük.

A szentáldozásban ma is ezt kéri az Úr Jézus tőlünk, hogy ilyenek legyünk, mert akkor leszünk igazak. Gyűjtsünk, mint a menyasszony szokott, aki hímezi a kelengyéjét. Maradandó kincseket gyűjtsünk, amik már arra az időre vannak félretéve, moly nem fér hozzá, rozsda nem emészti meg.

Ez a keresztény élet, ez az igazi keresztény lelkület, amit ma az evangéliumon keresztül, a Szentírásokon keresztül, elénk ad az anyaszentegyház. Mi kis közösség vagyunk, élő kis egyházközség. Elöljárók és rájuk bízottak egyforma gonddal – azt mondja Péter meg az Úr –, egyforma szeretettel, élő hittel várjuk az Urat. Boldog pillanat lesz, amikor megérkezik. Ámen.

Függelék – a szentmise olvasmányai

Bölcs 18,6–9
Atyáink előre hírét vették ennek az éjnek, hogy jól ismerve esküidet, amelyeknek hittek, bátorságban legyenek.
Így hát néped várta az igazak megszabadulását és az ellenség vesztét.
Amivel ugyanis az ellenséget sújtottad, azzal minket felmagasztaltál, amikor hívtál bennünket.
Mert titokban áldoztak a dicső atyák buzgó fiai, és egy szívvel-lélekkel elkötelezték magukat az isteni törvényre, hogy a szentek egyformán osztoznak a közös javakban és a közös veszélyekben, s már előre rázendítettek az atyák énekeire.

Zsid 11,1–2.8–19
A hit a remélt dolgok biztosítéka, a nem látható dolgok bizonyítéka.
Őseink ebből merítettek bizonyosságot.
Ábrahám hitből engedelmeskedett a hívásnak, hogy költözzék arra a vidékre, amelyet örökségül kellett kapnia. Elindult anélkül, hogy tudta volna, hová megy.
Hittel telepedett le az Ígéret földjére, idegen országban, és sátorban lakott Izsákkal és Jákobbal, akik ugyanazt az ígéretet örökölték.
Várta ugyanis azt a szilárd alapokon nyugvó várost, amelyet majd az Isten tervez és épít.
Sára is a hitében kapta az erőt, hogy előrehaladott kora ellenére anya lehessen, mert hűségesnek tartotta azt, aki az ígéretet tette.
Ezért ettől az egytől, noha már nem volt fiatal, annyian származnak, mint az égen a csillag vagy mint a tengerpart megszámlálhatatlan fövenye.
Mind hitben hunytak el, de anélkül, hogy az ígéret teljesedését megérték volna; csak messziről látták és üdvözölték, elismerve, hogy vándorok és jövevények a földön.
Akik így beszélnek, megvallják, hogy hazát keresnek.
Ha arra a földre gondoltak volna, ahonnan kijöttek, lett volna alkalmuk a visszatérésre.
De egy jobb haza után vágyódtak, a mennyei után. Ezért az Isten sem szégyelli, hogy Istenüknek hívják, hiszen hazát készített nekik.
Ábrahám hittel áldozta fel Izsákot, amikor az Isten próbára tette. Készen volt rá, hogy feláldozza egyszülöttét, ő, aki ígéretképpen kapta,
és hallotta: „Izsák által lesznek utódaid."
Biztosra vette, hogy Isten képes a halottakat is feltámasztani. Ezért vissza is kapta mintegy előképül.

Lk 12,32–48
„Ne félj, te kisded nyáj, hisz Atyátok úgy látta jónak, hogy nektek adja országát.
Adjátok el, amitek van, adjátok oda a rászorulóknak. Készítsetek magatoknak kimeríthetetlen erszényt, elfogyhatatlan kincset a mennyben, ahol nem fér hozzá tolvaj, és nem rágja szét a moly.
Ahol a kincsetek, ott a szívetek is.
Csípőtök legyen felövezve és égjen a lámpásotok.
Hasonlítsatok azokhoz az emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt megérkezik a menyegzőről és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki.
Boldogok azok a szolgák, akiket uruk megérkezésekor ébren talál. Bizony mondom nektek, felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, és megy, hogy kiszolgálja őket.
És ha a második vagy a harmadik őrváltáskor érkezve is így találja őket, boldogok azok a szolgák.
Gondoljátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni házába.
Legyetek ti is készen, mert olyan órában, amikor nem is gondoljátok, eljön az Emberfia."
Péter megkérdezte: „Uram, ezt a példabeszédet csak nekünk mondod, vagy mindenkinek?"
Az Úr így válaszolt: „Ki a hű és okos sáfár, akit ura szolgái fölé rendelt, hogy ha eljön az ideje, kiadja részüket az élelemből?
Boldog az a szolga, ha megérkeztekor ura ilyen munkában találja.
Mondom nektek, hogy minden vagyonát rábízza.
De ha a szolga azt mondja magában: Uram csak sokára tér vissza –, és elkezdi verni a többi szolgát és szolgálót, eszik-iszik meg részegeskedik,
akkor ennek a szolgának az ura olyan napon érkezik meg, amikor nem várja, és olyan órában, amikor nem gondolja. Kegyetlenül megbünteti, és a hűtlenek sorsára juttatja.
Az a szolga, aki ismeri ura akaratát, de nem áll készen, hogy akarata szerint járjon el, sok verést kap.
Aki azonban nem ismeri s így tesz olyat, amiért büntetést érdemel, csak kevés verést kap. Mert aki sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól annál többet kívánnak.

Szólj hozzá!

Címkék: vasárnap prédikáció vőlegény menyasszony oltáriszentség évközi évközi19 c év

A bejegyzés trackback címe:

https://vaczjenosj.blog.hu/api/trackback/id/tr85418698

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.